Az első ételek általában gyümölcspépek. Ezeket a baba szívesebben fogadja édes ízük miatt (hiszen az anyatej is édes), mint a főzelékféléket. Finom és könnyen emészthető kezdő étel lehet az alma, az őszibarack vagy a sütőtök.
Vannak egészségügyi szakemberek, akik inkább a főzelékféléket ajánlják kezdésnek, mivel tartanak attól, hogy az édes gyümölcsök után a baba nehezebben fogja elfogadni az ízetlenebb főzelékféléket. Ezt a problémát azzal is áthidalhatjuk, ha második lépésben gyümölcsökkel keverjük össze a főzelékféléket, pl. krumplit vagy sárgarépát almával vagy sütőtökkel. Utána napról napra fokozatosan csökkentsük a gyümölcsök arányát, míg el nem fogadja magában a főzeléket a baba.
Az új ételek bevezetésének a sorrendje nem szigorúan kötött, mindig függ az idénygyümölcsöktől, -zöldségektől is.
A vashiány megelőzésére a szilárd táplálék bevezetésének megkezdése után rögtön bevezethetjük a húst is. Elsősorban zsírtalanított baromfi, majd sertéshúst adjunk. A baromfi mellehúsa elég száraz, és pépesítve szálas lesz, a baromficomb finomabb, és könnyebben ehető. Húskészítményt, felvágottat ne használjunk. Májat – mivel méregtelenítő szerv – legfeljebb hetente egyszer adjunk, és csak fiatal állatét. A hal túlérzékenységet okozhat, ezért ezzel is óvatosan bánjunk.
Idénygyümölcsöket és zöldségeket használjunk alapanyagokként. A primőröket kerüljük, mivel több vegyszert és kevesebb hasznos tápanyagot tartalmaznak. Fagyasztott alapanyagokat használhatunk, de tartósítószereket, ízfokozókat, színezékeket, mesterséges édesítőszert tartalmazó élelmiszereket nem. Főzelékfélékhez a biotermesztésű zöldség lenne ideális, de ha azt nem tudunk beszerezni, akkor törekedjünk arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásároljunk. Ha az alapanyag magas nitráttartalma nem zárható ki – pl. a sárgarépánál, mivel a talaj magas nitráttartalmát felveszi – vásároljunk inkább üveges bébiételt.
Ha kivárjuk, amíg a baba megérik a szilárd étel elfogadására, egyből el fogja tudni fogyasztani a pépes ételeket. A gyümölcsöket adhatjuk nyersen vagy főve, minden esetben hámozva, és pépesítve. A főzelékféléket pedig főzve, és szintén pépesítve. Pépesítéshez használhatunk almareszelőt, és turmixgépet is. Mivel az adagok általában kicsik, a kéziturmix elegendő. Ha nagyobb adagot készítünk el egyszerre, kis dobozokba elosztva, le is fagyaszthatjuk. A húst főzés és pépesítés után jégkockatartóba adagolva fagyasszuk le, mivel egy jégkockányi mennyiség egy adagnak felel meg.
8-10 hónapos kortól áttérhetünk a pépesítésről a villával összetörésre. Hagyhatunk puhára főtt, nagyobb darabokat is majd az ételben, amit a baba az ínyével összenyomhat. Ha már a szájába tudja venni a baba az ételeket, felügyelet mellett kaphat puha rágcsálnivalókat: puha zöldségdarabot, banánt, sárgadinnyét, kiflivéget, kölesgolyót vagy bulátát.
Sűrítésre használjunk burgonyát, hígításra anyatejet, a főzelékek főzővizét vagy – 6-7 hónapos kortól növényi olajat (1 dl-hez 1 kávéskanálnyit). Kezdetben a főzelék mézsűrűségű legyen, később a baba ízléséhez igazodjon. A baba ételeit ne sózzuk, és ne cukrozzuk. Fűszerezésre nagyobb csecsemőknél használhatunk zöldfűszereket, sómentes vegetát.
A saját készítésű ételek mellett a bolti bébiételeket is adhatunk a babának. Különösen utazáskor, vagy ha kevés az időnk, tehetnek jó szolgálatot. Vegyük azonban figyelembe, hogy meglehetősen egysíkú az ízviláguk. Jó ha a baba idejekorán megszokja, megszereti a „családi ízeket”, hiszen a darabos táplálékra való áttéréskor már nem fogunk tudni bébiételt adni neki.
